1865-ben a német postakongresszuson merült fel elõször Európában a boríték nélküli, nyílt lapon történõ levelezés gondolata. Ezt akkor még nagy felháborodás fogadta, az ellenzõi a levéltitok szentségét féltették. Sokáig azonban nem lehetett visszatartani az új találmányt, a közvélemény kikövetelte a bevezetését.

Magyarországon 1869. november 1-jén jelent meg az elsõ ?Levelezési lap?. Díjszabása, szemben a levéllel 5 krajcár helyett csak 2 krajcár volt.

Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a jelenleg a magyar-román határ közelében fekvo Nagyvárad a századfordulón csodálatos város volt. Szinte lehetetlen mindazoknak a nevét fölsorolni, akik ebben az idoszakban életük egy szakaszát ott töltötték. Tabéry Gézától Dutka Ákosig, Juhász Gyulától Nadányi Zoltánig, Emod Tamástól Krúdy Gyuláig, Nagy Endrétol Ady Endréig rengetegen megfordultak itt, és mindenki remekül érezte magát. Hét fiatal költo (Ady, Babits, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emod Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka) Váradon hozta ki az 1908-as A Holnap-antológiát, az akkori modern költészet elso gyujteményét.

A világ elsõ postai levelezõlapját l869. október l-jén adta ki az Osztrák?Magyar Postaigazgatóság. Az elsõ képes levelezõlap az Osztrák?Magyar Monarchiában jelent meg (l870), és a melki apátságot ábrázolta. Erdélyben l883-ban Nagyszebenben adták ki az elsõ lapot a város látképével. Orbán Balázs l864 vagy 1865 évi csíki gyûjtõútjai során készítette az elsõ felvételt Csíkszeredáról. Tudomásom szerint Csíkszeredában l897-ben már forgalomban volt egy 5 képbõl álló szecessziós díszítésû képeslap, a képeket a brassói Adler Alfréd fényképész készítette.

A vadászat gyakori téma a képzõmûvészetben és eme képzõmûvészeti alkotások, rajzok, festmények rákerültek a képeslapokra is. Egy-egy vadászjelenetet, vagy a réten legelészõ, õzsutáit terelgetõ õzbak, esetleg magasba kapó fácánkakasok, vízre beszálló vadrécék ábrázolása a képeslapok nagyon népszerû témája.

Tomai Éva és Zoltán János Vadászat régi képeslapokon (Bp, 1988, Officina Kiadó) címû albumából tudom, hogy a 19. század kilencvenes éveiben már megjelentek olyan rajzolt-festett és fényképezett képeslapok, amelyeken szerepel a vadászat témája.

Bognár Béla és Göncz József képeslapgyûjtõk, az Edutech Kiadó gondozásában megjelent “Sopron vármegye képeslapokon 1896-1945” címû kötet szerzõi voltak a Kurucdombi Fiókkönyvtár vendégei az Ünnepi Könyvhét küszöbén.
Kézrõl kézre járt a kötet, amelynek elõszavában így fogalmaz Sass László, a kiadó:
Különleges albumot tart kezében a Kedves Olvasó. A régi Sopron vármegye településeit teljes körûen bemutató, impozáns, egyedülállóan gazdag kollekció két soproni gyûjtõ szenvedélyes érdeklõdését, alapos kutató és “szerzõ” munkáját dicséri.

Amikor a 7 éves cseh kislány, Jitka, 1949-ben elküldte rajzát az UNICEF-nek, aligha gondolta, rajza olyan híres lesz, hogy még 60 év múlva is emlékezni fog rá a világ.
A kislány festményével szeretett volna köszönetet mondani azért a segítségért, melyet a szervezet a világháborút követõen a falujának nyújtott.

New Yorkban, az UNICEF központjában, Jitka rajzát képeslapokra nyomták, így született meg az elsõ UNICEF üdvözlõlap, s ebbõl az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb segélyakciója.

Üdvözlõkártyák

Közeleg a karácsony, az esztendõ legbensõségesebb, legmeghittebb eseménye. Ünnepeink közül a karácsonynak van a legegyetemesebb tartalma: a keresztény világ Jézus születésének napját, a Megváltó eljövetelét ünnepli, de emellett a család, a békesség, a szeretet, a bizakodás, a fény és a hit ünnepe ez.

A jeles eseményhez hozzátartoznak a szertartások, szokások - ezek által válik az ünnep ünneppé. Karácsonyi szokásaink közül a legelterjedtebb az ajándékozás, amikor legközelebbi hozzátartozóinkat lepjük meg.

Cinikusabb lelkületû képeslapgyûjtõk számára ajánlok egy furcsa és érdekes témát, nevezetesen a hibás képeslapok (tévlapok) körét. Nem is olyan ritka, mint képzelnénk! Egy képeslap két fõ szempont szerint lehet hibás: verbális tévedés, vagy nyomdatechnikai hiba. A verbális tévedések lehetnek helyesírásiak és tárgyi tévedések. Elõbbinél vigyázzunk; csak az számít hibának, ami a kiadás idején is helytelen volt. A tárgyi tévedések tipikus esetei:

- Személyek, állatok, növények, szobrok, épületek, hidak, stb.