A világ első postai levelezőlapját l869. október l-jén adta ki az Osztrák–Magyar Postaigazgatóság. Az első képes levelezőlap az Osztrák–Magyar Monarchiában jelent meg (l870), és a melki apátságot ábrázolta. Erdélyben l883-ban Nagyszebenben adták ki az első lapot a város látképével. Orbán Balázs l864 vagy 1865 évi csíki gyűjtőútjai során készítette az első felvételt Csíkszeredáról. Tudomásom szerint Csíkszeredában l897-ben már forgalomban volt egy 5 képből álló szecessziós díszítésű képeslap, a képeket a brassói Adler Alfréd fényképész készítette. Érdekessége, az egyik képen Cs. Szeredai állomás felirat színe piros, a többi kép felirata fekete, ami azt bizonyítja, hogy l897-ben a városnak rendkívüli eseménye volt a vasút megnyitása, ekkor kerülhetett forgalomba a fent említett lap. A feljegyzés szerint Adler már négy évvel korábban Csíkszeredában fényképészeti műtermet nyitott a Vár utcai Gáspár András házában (a mai Petőfi utca 22 sz. ház helyén volt). A neves fényképész nemcsak helyi felvételeket készített, a gyimesi, madéfalvi, szépvízi és tusnádfürdői lapokon is találkozhatunk nevével.

A képeslap kiadása nem kincstári monopólium, nem tartozik a posta hatáskörébe sem, az illusztrált díjjegyestől eltekintve. A magánvállalkozók érdeklődést mutattak iránta, üzleti fantáziát láttak benne.

A Csíki Lapok l898. augusztus 31-i számában említést tesz a magánkiadók által kibocsátott képeslapokról. Íme a teljes szöveg: „Utobbi időben közkedveltségnek örvendenek a magánvállalatok által előállitott képes levelezőlapok. Ezen levelező lapok szállítása postai szempontból kifogás alá nem esnek, ha az illető nyomdák nem vették volna fel azt a szokást, hogy azokat czim lapjaikon Levelező lap feliraton kivül még a Magy. kir. posta felirattal, sőt néha a magyar czimer lenyomatával is ellátják, a mi a levelezőlapoknak azt a jelleget adja, mintha azokat a M. kir. posta bocsátotta volna forgalomba. A most széltében használt képes levelező lapok magán ipari termékek, s mint ilyenek a fennálló postai szabályok értelmében Levelező lap feliraton kivül egyébb felirást, tehát sem M. kir. posta jelzést, sem a magyar czimer lenyomatát nem viselhetik, mert ellenkező esetben a levelező lapokra érvényes dijkedvezményben nem részesülnek, s a nemzetközi posta egyezmény értelmében szabályellenes kiállitásuk miatt zárt leveleknek tekintetnek, s mint ilyenek dijaztatnak. A magyar korona területén postára adott levelezőlapoknak magyar nyelven Levelező lap feliratot kell viselniök, a Correspondenzkarte avagy más nyelvű hasonló feliratok nincsenek megengedve."

A képes levelezőlap kézírással történő megcímzését kipontozott vonalak könnyíthetik meg. Először a levelezőlap egyik oldalára került kis rajz vagy kép, később a lap egyik oldalát teljesen betöltötte. A címvonal és a címzés a másik oldalra került. Oda nem lehetett szöveget írni. Ilyen lapok, az úgynevezett hosszúcímzésesek 1905-ig voltak forgalomban. Ettől kezdve maradt a képes oldal, a címzéses oldalt megfelezték, így rövidebb szöveg közlésére maradt hely. Ezt a megoldást használják napjainkban is.

A Csíkszereda hetilap l905. január 8-i számában tudósítást közöl az újfajta képeslap bevezetéséről. „A kolozsvári posta és távirdaigazgatóság közzéteszi, hogy több külföldi állam postája a címoldalon írásbeli közleménynek szánt helylyel ellátott képes levelezölapok forgalomba hozatalát megengedte. Az ilyfajta képes levelezőlapok címoldala egy merőleges vonallal két egyenlö részre van osztva, melyek közül a baloldali részt a feladó írásbeli közleményekre felhasználhatja, jobboldali rész pedig a címadatok, frankójegyek és egyébb, a postai kezelésre vonatkozó megjegyzések alkalmazására szolgál [...]."

A korabeli helyi heti újságokban a képeslapokkal kapcsolatos reklámokat találjuk: „Szíves tudomására hozom a nagyérdemű közönségnek, miszerint a legujabb felvételek szerint készült helybeli képes levelező-lapok immár megérkeztek és üzletemben [ma Petőfi utca 29. sz.] nagy választékban kapható. Tisztelettel, Szvoboda József " (Csíkmegyei Híradó, 1900. augusztus 29.)

„Képes levelező-lapokban nagy ujdonság!" (Csíkmegyei Híradó, 1901. május 8.)

„Képes levelező-lapok és húsvéti czikkek a legnagyobb választékban kaphatók Györgyjakab M. utódánál, Dresznándt Viktornál." (Csíki Lapok, 1902. március 26.)

„Legujabb divatu, szebbnél szebb művészi kivitelű képes és színes levelezőlapok olcsón kaphatók Gyönös és Társa könyv, papír és írószer kereskedésében". [ma Cosbuc utca 4. sz.] (Csíkszereda, 1904, 27 sz.)

„Nagy választék helybeli Képes Levelező-lapokban Szvoboda József könyvkereskedésben" (Csíki Lapok, 1904. augusztus 1.)

„Legujabb divatú színes képes levelező lapok Szvoboda József kereskedésében" (Csíki Lapok, 1904. október 2.)

„Helybeli látképes levelező-lapok a legjutányosabb árban beszerezhetők Vákár Lajos könyvkereskedésében." [ma Petőfi utca 13. sz.] (Székelység, l914. április 5.)

A Csíkszereda 1905. 43. számú hetilapban hír jelent meg egy rendeletről a képeslapok árusításával kapcsolatban: „A kereskedelmi miniszter legujabban egy rendeletet adott ki a képes levelezőlapok elárusitása ügyében. A rendelet szerint vegyeskereskedők vagy szatocsok képes levelezőlapokat csak külön iparigazolvány alapján árulhatnak. Azok a kereskedők, kik okt. hó 15-én tul iparigazolvány nélkül képes lapot árulnak, szigoru büntetésben fognak részesülni"

Ebben az időszakban a legtöbb helyi képeslapot két Szvoboda nyomdásztestvér, József és Miklós adta ki. További kiadók nevét kell megemlíteni: Divald és Monostory, Fogyasztási Szövetkezet, Gyönös és Társa, Gyönös Gyula, Györgyjakab Márton, Karda Gyula, Rancz Gábor, Szabó Lajosné, Vákár Lajos és Vasúti Levelezőlapárusítás.

A lapok nagy többsége a budapesti nyomdákban készült: Divald Károly, Divald & Monostory, Löbl D. és fia, Weisz Lipót. Készültek még lapok az innsbrucki (ma Ausztria) Fischer Gregor és a stóoszi (ma Szlovákia) Wlaszlovits Gusztáv nyomdájában is. Az utóbbiból került ki a legszebb és egyben egyetlen színes csíkszeredai grafikai képeslap.

(Részlet egy hosszabb tanulmányból.)

Erőss Vilmos Csíkszeredai képeslapok jegyzéke című kötete a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal támogatásával jelenik meg. A kötetet szerkesztette és a bevezető tanulmányt Erőss Vilmos írta, a képek számítógépes feldolgozását Székely Dénes végezte. A nagy érdeklődésre számot tartó kötet a IV. Csíkszeredai Városnapok keretében lesz bemutatva augusztus 3-án (17.00 órakor), a Csíki Székely Múzeum kápolnatermében. Az előcsarnokban az érdeklődők számos eredeti csíkszeredai képeslapot tekinthetnek meg.



Forrás: http://www.hhrf.org/hargitanepe/2001/jul/hn010727.htm