1865-ben a német postakongresszuson merült fel először Európában a boríték nélküli, nyílt lapon történő levelezés gondolata. Ezt akkor még nagy felháborodás fogadta, az ellenzői a levéltitok szentségét féltették. Sokáig azonban nem lehetett visszatartani az új találmányt, a közvélemény kikövetelte a bevezetését.

Magyarországon 1869. november 1-jén jelent meg az első „Levelezési lap”. Díjszabása, szemben a levéllel 5 krajcár helyett csak 2 krajcár volt. Ennek is köszönhetően népszerűsége nőttön nőtt.

1870-ben jelent meg Németországban az első képes levelezőlap. Ez a postai műfaj hamarosan Magyarországon is rendkívül népszerű lett. Egyre többen küldtek szeretteiknek, ismerőseiknek képeslapot. Pedig a hőskorban túl sok üzenetet nem lehetett küldeni általuk, ugyanis csak a lapok képes oldalán levő parányi szabad helyre (vagy a képet összefirkálva) lehetett írni. A másik felén szigorúan csak a címzést lehetett feltüntetni.

Az 1885-ös Postaügyi Világkongresszus jóváhagyta, hogy a képeslapok hátoldalát megosszák a címzés és a közlendő szöveg között, a lap képes felét így teljesen betölthették a fotók. A hosszúcímzéses változat mindezek ellenére a Monarchia országaiban egészen 1904-1905-ig megmaradt. Ekkor azután végleg felváltotta az osztott címzésű képeslap.

(A képeslapok történetéről lásd Szigeti András képeslapgyűjtő honlapját: http://szigetiandras.tar.hu)

Jómagam 2-3 éve gyűjtöm a régi pilis-vörösvári képeslapokat, elsősorban helytörténeti jelentőségük okán. (A gyűjtés forrása leginkább az Internet. Egy-egy ritkább képeslapért 5-6000 forintot is elkérnek.)

1904 előtti – nem osztott címoldalú – képeslapot eddig mindössze kettőt sikerült begyűjtenem. Az elsőt apámtól örököltem. A gyógyszertárat, az indóházat (vasútállomás) és az Erzsébet-lakot ábrázoló képeslapot 1901. április 12-én adták fel Esztergomban.

Az „Üdvözlet Pilis-Vörösvárról” felirat nagyon friss még, ugyanis településünket a helyi képviselő-testület (közgyűlés) döntése alapján 1900. február 10-étől nevezik Pilisvörösvár-nak. Korábban másik három nagy magyarországi településsel osztozott a Vörösvár néven. (A helységneveket az 1898. évi IV. törvénycikk szabályozta. E szerint kellett az azonos nevű településeknek előnevet választaniuk.)

Érdekesség, hogy a képeslap kiadója még így tünteti fel magát a lap képes felén: „Kiadja Steiner Henrik, Vörösvár”. Nehéz volt megszokni az új nevet…

Apám közli a képeslapot „Pilisvörösvár története és néprajza” című monográfiájának 281. oldalán „Az első pilisvörösvári képeslap 1901-ből” aláírással.

Nemrégiben „vetélytársa” akadt ennek a képeslapnak, internetes licitálás révén ugyanis birtokomba jutott egy másik nagyon régi képeslap, amely a plébániát ábrázolja. Ez a plébánia általam eddig ismert legrégebbi fotója, amellyel még soha nem találkoztam.

A képeslapot egészen biztosan 1900. február 10-e után és 1904 előtt adták ki. Hogy pontosan mikor, arra nincs adat. De elképzelhető, hogy korábbi a monográfiában megjelent képeslapnál.

Az igazi nagy „zsákmány” a helytörténeti kutató számára persze az lenne, ha előkerülne egy 1900 előtti lap Vörösvár felirattal…

Forrás: http://vorosvariujsag.pilisvorosvar.hu/2007/julius/11.htm